Na, nem úgy írják, hogy Kinderdájk, hanem úgy, hogy Kinderdijk, de így remélem, mindenki a helyes kiejtést tanulja meg. A hely (kivételesen) a sztereotípiák melegágya:
Hát igen, itt tényleg sok a malom (néha még annál is több):
Hollandiában azt lehet szeretni, hogy egy-ként pontot leszámítva azért nem özönlik el úgy a turista tömegek, mint például Dél-Európát. Kinderdijk sajnos a szabályt erősítő kivételek közé tartozik, ettől még persze nagyon szép és joggal Hollandia egyik szimbóluma. Na nem a szépség miatt, hanem ami mögötte van - szó szerint. Egészen nyilvánvaló, hogy a jó üzleti érzékkel megáldott hollandok sem gondolkodnak annyira előre, hogy az 1500-as és 1700-as évek között felhúzzanak itt majd' két tucat szélmalmot azért, hogy a 21. század elején minden turistát lehúzhassanak 6 euróval az egyetlen látogatható malomnál. Az ok, ahogy mondtam, a szépség mögött van:
Bizony, a ludakon túl már a polder van. Azaz egy olyan terület, ami eredetileg - legalábbis dagály idején - víz alatt volt. Az "eredetileg" jelentése igen változó: a környék az egyik első területe az országnak, amit ilyen módon kezelésbe vettek. Egyes területek kiszárítása és használatba vétele már az 1500-as évekre tehető. Az évszázadok alatt többlépcsős csatornarendszer és az ezek vizét egyre magasabbra - végül a folyóba - juttató szélmalmok sorozata épült ki. A 19. század végén persze fokozatosan áttértek gőzgépre, majd dízelmotorra, mert már akkor tudták a szélenergia egyik hátrányát, amiről ma sokan meg szeretnek feledkezni, amikor népbutítást tartanak... Ha éppenséggel hosszabb ideig esett a csendes eső és nem fújt a szél, akkor lakóhelyükkel, otthonaikkal, földjeikkel fizettek. A hollandok megtanulták: a szél akkor fúj, ha kedve van, és ez nem biztos, hogy akkor van, amikor szükség van rá.
További malmok, szerkezeti elemek és egyéb képek itt megtekinthetők.
