A kettő között csak annyi az összefüggés, hogy ma készült mind a két fotó :)
Nagyon fontos tanulság: ha élelmiszert nem átlátszó csomagolásban adnak el, akkor takargatnak valamit! Vagy a méretet, vagy a minőséget...
Hát, estemben most nem tudok mint mondani, a csomagolást 100%-ban kihasználták és így keletkezett a fagyasztottkockahal :)
A napi esztétikai élmény pedig alább (fotó ismét az ablakból):
Na jó, annyit azért elmondok, hogy akciós volt, 2 kg 3,50-ért :)
Hollandiát sok mindenért lehet nem szeretni, lehet egyet nem érteni vagy támadni a hozzáállásukat a drogproblémához vagy a szexualitáshoz. De aki igazán odafigyel, az észre veszi, hogy a társadalmi berendezkedés és a dolgok ilyen módon való megközelítése bizony nem egy felelőtlen, "tojok bele mindenbe" gondolkodás eredménye. Ezer másik dolog van, amiért Hollandia igenis tisztelhető és példának tekintendő.
A mozgássérültek és a már nehézséggel küszködő idős emberek mindenféle elektromos hajtású kerekesszékben úgy cikáznak keresztül-kasba az akadálymentes városokban és boltokban, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Az IKEA-ban raktárosként minden további nélkül alkalmaznak erősen hallássérült embereket.
Amikor biciklit kerestem, találtam egy olyan boltot és szervizt, ahol értelmi sérült embereket foglalkoztatnak. Amikor elmentem körbenézni, a boltos srácokkal minden további nélkül lehetett angolul beszélni!!!
És akkor ilyen egyszerű "külsőségeket" már ne is említsek, hogy ugyebár (majdnem) mindenki bicajjal jár munkába, aminek az eredménye, hogy bő egy hónap alatt talán 2-3 túlsúlyos embert láttam és jó a városok levegője. És nem mellesleg, aki teker egy jót munkába, az sokkal relaxáltabban érkezik és ezért kevésbé arrogáns a munkatársaival és még a munkára is jobban tud figyelni, a nap végén pedig a hazafelé bicajozással kiengedi a gőzt és felfrissülve ér haza a családhoz.
Hollandiában - ha valami - akkor a lakáskérdés az bonyolult. Illetve nem feltétlenül az, ha nagyon sok pénzed van.
Érzékeltetésül idéznék egy mondatot: "Een sociale huurwoning heeft een maximale huur van EUR 647,53 per maand." Magyarul: "egy szociális bérlakás maximális bérleti díja havonta 647,53 Euró". Igen, jól számoltál: egy 180.000Ft/hó bérleti díjú lakás még a szociális bérlakás kategóriába tartozik!! A mondat egyébként idézet egy nemrégiben meghozott törvényből. Az alacsony keresetűek védelmében azt a rendelkezést hozták, hogy az ingatlanközvetítő cégeknek a fenti definíció szerinti szociális bérlakás kategóriában felkínált lakásaik 90%-át alacsony jövedelműeknek kell kiadni, különben elesnek mindenféle adójóváírási lehetőségtől. Minden relatív persze, az alacsony jövedelem határa évi 30.000 Euróban van meghatározva, ami azért valljuk be, nem az éhbér kategória.
Delft gyönyörű városkája talán a legbonyolultabb szállás szempontjából. A város területének jelentős hányadát kitevő méretű egyetem hallgatóit kell ugyanis elszállásolni. A kollégium - otthoni formájában - nem létező fogalom. Van helyette egy Duwo nevű félig állami szervezet, akik szobákat, lakásokat közvetítenek. Mivel már nincs rájuk szükségem, le merem írni: kapják be! Ez nem egy segítő szervezet, hanem egy, a monopolhelyzetével mocskos módon visszaélő zsarnok társaság... A diáklakások kb. 60%-a a kezükben van, tehát gyakorlatilag oda helyezik az árakat, ahova akarják. Meg is teszik, és ennek az az eredménye, hogy a maradék 40% ára is az egekben van...
Nos, tehát, mi eldöntöttük, hogy megpróbálunk Duwo nélkül boldogulni. Minden létező ingatlanirodát megkerestünk az interneten, napokon át jártuk a várost és bementünk mindenhova, kérdeztünk, kerestünk, kutattunk, továbbálltunk... Nem csak az volt a probléma, hogy nem volt elfogadható áron lakás, hanem az, hogy ami nekünk árban jó lett volna, arra mind közölték, hogy "olyan kicsi, hogy nem megfelelő két embernek". Mondtuk, hogy mi elférünk, és az idő egy részében úgysem leszünk ott mindketten. De nem, egészen egyszerűen nem voltak hajlandóak beszélni sem róla, hogy az olcsóbb, kisebb lakásokat kettőnknek kiadják. Annyira kétségbeejtő volt a helyzet, hogy még végül a Duwo-hoz is elmentünk és elkezdtük a regisztrációt. Merthogy az sem megy olyan egyszerűen, a kétszemélyes szobákat külön az egyetemről indított eljárással lehet kibérelni... Már tényleg kezdett úgy tűnni, hogy be kell hódolnunk a monopóliumnak, amikor az egyik rosszul induló lakásnézés jól végződött. Egy kicsit drágább lakást megnézni mentünk a házhoz, de mondtuk a pasasnak, hogy szép, szép, de erre kicsi az esély, hogy legyen pénzünk. És megtörtént a csoda, mutatott ugyanabban a házban egy kisebb lakást, elfogadható áron!! Amit akkor még nem így gondoltunk, de áttekintve az összes lehetőséget és árakat, nagyon nagyot nyertünk. Tehát hosszas keresgélés után az Oostsingel 63 szám lett az otthonunk! Ez itten:
Ömmmm. Dehát ez egy lyuk!
Hát igen, ekkora mázlink volt! A ház bővítését közvetlenül az érkezésünk előtt fejezték be. Beköltözéskor festékszagot kellett kiszellőztettem és építési koszt porszívóztam a szőnyegből :)
Hogy miért is nem bánom, hogy egy kicsivel többe kerül, mint a Duwo? Például ezért:
http://www.facebook.com/group.php?gid=126926813990163&v=info
Vagy azért, mert egy hosszabb ideje itt tartózkodó magyar phd-s srác szavait idézve a Duwo-s szállás "ocsmány és a gettó közepén van"...
Hát, nem állítom, hogy vészesen tragikus a környék, csupán delfti mércével ocsmány. És az sem túl biztató, hogy a fenti honlap szerint gyakoriak a lopások...
De mindegy, hagyjuk is a Duwot. Győzött az igazság és nem kellett behódolnunk a monopóliumnak. Az igazság pedig az, hogy a lakásunk ablakán kinézve ezt láthatjuk:
Két templomtorony - a harangjáték behallatszik -, egy kis csatornapart, meg egy felnyithatós híd (az a gémeskút-szerű izé, majd küldök róla videót). A főtér öt perc séta, az a főtér, ami a Leány gyöngy fülbevalóval c. film egyik nyitóképe. Aki nem látta vagy nem emlékszik, itt megnézheti (kb. 7 másodpercnél):
https://www.youtube.com/watch?v=vrrfDbZ29SU
Majd belülről is csinálok fotókat. Egyelőre legyen elég annyi, hogy nagyon boldogok vagyunk vele (sajnos egyelőre csak hétvégén tudjuk együtt élvezni, Bea hétközben Hengeloban dolgozik és Ensche
dében lakik).
Az időjárás az, amire Hollandiában ennyit lehet mondani: ez van..... megszoksz vagy megszöksz. Részemről egyelőre megszoksz, lassan kezdem felvenni a holland stílust, először a két pulcsiból egy lett, aztán a kesztyű maradt el, aztán a sapka-sál is ritkább lett. Nagyon gonosz tud lenni: nem elég, hogy hideg van, magas a páratartalom és fúj a szél. A hőérzet mindig 5-6 fokkal alacsonyabb, mint a mérhető.
DE: ez nem olyan hideg, amitől megbetegszel! A levegő nem csak hideg, de tiszta is - komoly részben a biciklizésnek köszönhetően redukált autóforgalomnak. Amióta itt vagyunk, fáztam egy párszor, sőt rendesen át is fagytam, és még egyszer sem voltam beteg. Kis orrfújás van a hidegtől, de nátha, influenza a közelembe sem jött :)
A hideg mellett az esőhöz is hozzá kell szokni. A tűréshatár itt is jelentőset mozdult, a szitáló esőt már észre sem veszem (komolyan!), az erősebb esőt meg simán elviselem. Aki Hollandiába készül, annak mindenképpen érdemes vízálló cipőt hozni és megfelelő esővédő felszerelést. Ha most az esernyőre gondolsz, akkor mondom megint: megfelelő felszerelést! Az eső (Forrest Gump után szabadon) egyszerre esik fentről, ferdén, vízszintesen és alulról :) És nem utolsósorban az esernyődből (árkategóriától függetlenül) ez lesz:
Ha nem hiszed, amit írok, nézd meg ezt:
A hollandok viszonya az időjáráshoz: számomra szimpatikus. Az időjárás csak egy körülmény, tojni kell rá. Ez annak az eredménye, hogy már gyerekkortól hozzá vannak szoktatva. Ritkán látni az itteni hidegben is hatvan rétegbe bebugyolált gyereket. Sőt, nem nagyon stresszelnek rajta, ha a gyereken nincs kabát, játék közben kilóg a dereka vagy netán elázik. Hát, nem is tűnnek beteges népnek.
